Tengod
Encyclopedia
External links
Veronik küldte:
A tabi kistérség honlapján megtaláltam Tengőd részletesebb történetét, s kicsit kiegészítve szeretném Veletek megosztani:
Tengőd történetéről 1138-tól vannak történelmileg hiteles írásos dokumentumok. István király a mai település területét a Pécsi Püspökség tulajdonába adta több mára már elpusztult faluval együtt. A települést 1138-ban Vak Béla király a Dömösi Prépostságnak adományozta.
Az elkövetkező évszázadokban gyakran cserélt gazdát a falu: többek között Mojsa nádor, Cisztercita Apátság, a Veszprémi Apátság volt a terület birtokosa.
Több királyi diplomában és régi írásokban gyakran említésre kerül a Tenguld nevű birtok. Egy korabeli feljegyzés szerint az itt járt olasz papok a helységneveket kétségbeejtően írták le: Thanguld, Tinguld, Thengeld, Tengöld. Így torzult az eredetileg gazdagságot jelentő besenyő Tingulit, Tinguld elnevezés mára magyar jelentésében az ellenkező értelemre: Tengőd.
A falu 1543 -ban török hódoltság alá került.
Az 1650-es évek közepén Tengőd az Eszterházyak által birtokolt ozorai uradalomhoz tartozott.
A kuruc háborúk idején a lakosság szétszóródott, sokan haltak meg pestisben. Egy 1714-ben készített összeírás szerint a falu néptelen.
1715-ben Eszterházy herceg engedélyt adott Tengőd benépesítésére, erről " szállólevelet " bocsátott ki.
A község az 1700-as évek végéig többségében római katolikus vallású, 1683-ban önálló egyházközséggé vált, a mai Római Katolikus templomot Eszterházy herceg építtette 1787-ben.
A tengődi református egyházközség első nyomait 1618-ban találjuk. Református többségűvé az 1715-ös újratelepítéskor vált és az is maradt 1944-ig. Lakói közül többen részt vettek a pákozdi csatában és harcoltak a szabadságharc katonájaként.
A község mai középületei közül a régi római katolikus iskola az 1880-as években épült ( ma részben pedagógus lakás ) . Az egykori református iskolát 1937-ben építették ( mai alsó iskola ) .
A községházát 1939-ben emelték, mely ma az óvodának, az iskola konyhájának, orvosi rendelőnek és a polgármesteri hivatalnak ad helyet.
A községben az első világháborúban 39 hősi halott volt, a második világháborúban 10 tengődi vesztette életét. Emléküket a település központjában 1994-ben felállított emlékmű őrzi.
A falu híres szülöttje Bornemissza János végvári kapitány. A Bornemisza János Hagyományőrség Egyesület névadója 1520 körül született Tengődön. A török ellen dokumentálhatóan 1543-1589 között vívta harcát. 1570-1576-ig dunántúli kerületi főkapitány-helyettes volt. Kapitányi tisztségeket töltött be Pápán, Palotán, Kanizsán és Győrben.
Másik híres tengődi Zsebeházi István 1810-ben született. A szabadságharc előtt szolgált Lengyelországban. Később a szabadságharc hűséges katonájává vált, a bukás utáni időkben évekig bujdosott. Az 1860-as évek elején a falu jegyzője volt.
A Somogy - Tolna megyehatáron fekvő települést többször csatolták egyik megyétől a másikhoz, legutóbb 1949-ben, azóta Somogy megyei település.
Turisztikai vonzerők, nevezetességek:
A Somogy megyében Tabtól 10 km-re délkeletre fekvő települést körbeölelő több száz hektáros erdő nem csupán nyugodt, szép környezetet és tiszta levegőt biztosít, hanem remek vadászati lehetőséget is. A terület nagyvadban gazdag, melyet a település címerében található szarvasagancs is méltón szimbolizál.
A községben néhány igazán szép épületet találhatunk: a Petőfi S.u.22.szám alatti parasztház műemlék , műemlék jellegű a Római Katolikus templom és a Kossuth L.u.187. szám alatti lakóház, valamint fontos építészeti értéket képvisel a Református templom épülete is. A templomokról korábbi írásomban a Tengőd fülnél találhattok fényképet.
A Kossuth L. u. 187. sz. alatti házról mellékelek egy képet, ami a kert felől mutatja a szép, hagyományos tornácot: