Markotabödöge
Encyclopedia
Markotabödöge önálló község. Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz. Felszínét mélyebben fekvő területek és halmok teszik változatossá.
Talaja sötét láptalaj, míg a halmokon lösszel kevert homok. A nyár többnyire száraz. Jellemző a szélgazdagság, iránya ÉNy-i. Átlagos csapadék: 592 mm.
A községet a Keszeg-ér szeli ketté, amely a Rábcába torkollik.
Közlekedését autóbuszjáratok biztosítják Győr és Csorna városokba.
Markotabödöge területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az Árpádkori térképen is különálló helyként szerepel Markota, illetve Bedegh község. Markota lakott helyen, Bedegh pedig gyéren lakott helyen van feltüntetve.
Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet.
Markota - Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt. A falvak, birtokok, viszontagságos életét a 16-17. században hatalmasok erőszakoskodásai mutatják. 1519-ben Asszonyfalvy Gáspár foglalta el Bödögét, 1536-ban Poky Menyhért tette rá a kezét Markotára. 1550-ben a János lovagok kónyi jobbágyai és az uthaliak támadtak rá fegyveres erővel. A két község a győri Székeskáptalan birtokába került. A népmonda szerint Török Bálint felesége a férjét szerette volna kiváltani a török fogságából, ezért kellett eladnia a bödögei birtokát. A törökdúlás után, 1603-ban felhívást bocsátott ki a káptalan Markota megtelepítésére. A két falut 1610-ben egyesítik Markota és Bedege néven. 1683-ban a Bécs alá vonuló török csapatok pusztították, rabolták ki a falut. A kuruc háború után békésebb idők következtek.
Az 1720-as évben a község lakóinak száma: 152.
Bödögén volt egy kerek templom (rotunda) az Árpád korból. Körülötte temetkeztek.
Az 1848-49-es szabadságharcban 8 honvéd harcolt az egyesített községből. Az első világháborúban 200-an vonultak hadba, közülük hősi halált haltak 44-en. Ezekben az években a község lakóinak száma már az 1400-at is meghaladta. A káptalani cselédség átlag családja 1 szobában élt és 2 családra jutott egy közös konyha. A jómódú gazdák arra törekedtek, hogy több földet szerezzenek. A Székeskáptalan uradalma 400 holdjával 25 családnak nyújtott szűkös megélhetést.
1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte, halálos áldozatai is voltak. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak száma 50 fő. Sokan csak évek múlva kerültek haza a hadifogságból.
1945-ben megalakult a Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a gazdálkodáshoz.
1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal. 1950-56 között 47 új ház épült a juttatott házhelyeken. Ugyanakkor megindult a nagygazdák üldözése, kitelepítése. A beszolgáltatások mértéke magasra emelkedett.
1956 októberében tüntetéssel fejezték ki együttérzésüket a Budapesten harcolókkal. A forradalom leverése után 120 fiatal külföldre emigrált.
1969-ben a község gazdálkodóit újra tsz-be kényszerítették. Ennek következtében sokan kerestek munkát a közeli városokban.
1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolják. Ez visszavetette a falu fejlődését.
1990-ben megalakult újra a község önálló önkormányzata, Markotabödöge község ismét önálló lett. Az önkormányzatok támogatása az első szabad választások után megnövekedett.
A falu jelképei: címere és zászlaja.
Címer: Az első mezőben látható búzakalászok a sarlóval és az M B betűkkel arról a pecsétről származnak, amelyet egy 1785-ben keletkezett nemesi közgyűlés jegyzőkönyvén találtak. A második mezőben levő latin kereszt a lakosság katolikus mivoltát jelképezi. Az ezüst hullámos pólya a településen keresztül folyó Keszeg-ér jelképe.Az alsó vörös mezőben pedig az egykori körtemplomra emlékeztető ábra szerepel. A korona csak dísz.
A Mindenszentek titulusú római katolikus templom 1752-ben épült barokk stílusban . A mai külső homlokzatán Mária és Keresztelő Szent János szobra áll. A főoltár szobrai 1750 körül készült szép alkotások. A szószék szintén értékes művészeti építmény.
A templomfalán az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emléktáblája található.
A barokk stílusú Római Katolikus templom a 250. évfordulóra, 2002-ben került felújításra.
A bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban a temető megnyitásának évében. Ez az alkotás a beállítás, a megformálás miatt számít művészettörténeti ritkaságnak, vagyis „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett Krisztust, fiát a kezében tartja.
A markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll a z ottani temetőkereszt .
A Szentháromság csoport 1896-ban készült. A Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumától nyert pályázati díjból 2000-ben került felújításra.
Mindkét temetőben 1848-as honvédsírok is találhatók.
A templom előtti Széchenyi halmon látható a Kálvária talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral. A kereszten az 1791-es évszám látható.
A Honfoglalási emlékmű, egy székely fafaragó
műve, mely a bödögei falurészben áll.
A markotai ligetben látható a millenniumi emlékkereszt.
A markotabödögei népszokások egykor gazdag kulturális hagyományokat őriztek.
A búcsút megelőzte a legénykeresztelő. A16 évet betöltött ifjú kocsmai keresztapát választott magának, hisz nem volt más találkozóhely és felnőtt életük indulásához a családon kívüli támogatót is jelentette ez a személy. Ők voltak a „céhs" legények. Búcsú előtt pár héttel esténként összejöttek, és füttyszóra tanulták a verbunkot, amit vasárnap litánia után először a templom előtt jártak el.
A gyermekek a pünkösdjárásban vettek részt, a megláncolt fiúk rigmusokkal kértek adományt, a lányok pedig pünkösdölőt énekeltek és táncoltak. A betlehemezés és az újévi köszöntés a század elején még élt.
Mára csak a búcsú maradt meg a régi szokások közül.
Markotabödöge is a village in Győr-Moson-Sopron
county, Hungary
.
Talaja sötét láptalaj, míg a halmokon lösszel kevert homok. A nyár többnyire száraz. Jellemző a szélgazdagság, iránya ÉNy-i. Átlagos csapadék: 592 mm.
A községet a Keszeg-ér szeli ketté, amely a Rábcába torkollik.
Közlekedését autóbuszjáratok biztosítják Győr és Csorna városokba.
Markotabödöge területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az Árpádkori térképen is különálló helyként szerepel Markota, illetve Bedegh község. Markota lakott helyen, Bedegh pedig gyéren lakott helyen van feltüntetve.
Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet.
Markota - Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt. A falvak, birtokok, viszontagságos életét a 16-17. században hatalmasok erőszakoskodásai mutatják. 1519-ben Asszonyfalvy Gáspár foglalta el Bödögét, 1536-ban Poky Menyhért tette rá a kezét Markotára. 1550-ben a János lovagok kónyi jobbágyai és az uthaliak támadtak rá fegyveres erővel. A két község a győri Székeskáptalan birtokába került. A népmonda szerint Török Bálint felesége a férjét szerette volna kiváltani a török fogságából, ezért kellett eladnia a bödögei birtokát. A törökdúlás után, 1603-ban felhívást bocsátott ki a káptalan Markota megtelepítésére. A két falut 1610-ben egyesítik Markota és Bedege néven. 1683-ban a Bécs alá vonuló török csapatok pusztították, rabolták ki a falut. A kuruc háború után békésebb idők következtek.
Az 1720-as évben a község lakóinak száma: 152.
Bödögén volt egy kerek templom (rotunda) az Árpád korból. Körülötte temetkeztek.
Az 1848-49-es szabadságharcban 8 honvéd harcolt az egyesített községből. Az első világháborúban 200-an vonultak hadba, közülük hősi halált haltak 44-en. Ezekben az években a község lakóinak száma már az 1400-at is meghaladta. A káptalani cselédség átlag családja 1 szobában élt és 2 családra jutott egy közös konyha. A jómódú gazdák arra törekedtek, hogy több földet szerezzenek. A Székeskáptalan uradalma 400 holdjával 25 családnak nyújtott szűkös megélhetést.
1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte, halálos áldozatai is voltak. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak száma 50 fő. Sokan csak évek múlva kerültek haza a hadifogságból.
1945-ben megalakult a Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a gazdálkodáshoz.
1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal. 1950-56 között 47 új ház épült a juttatott házhelyeken. Ugyanakkor megindult a nagygazdák üldözése, kitelepítése. A beszolgáltatások mértéke magasra emelkedett.
1956 októberében tüntetéssel fejezték ki együttérzésüket a Budapesten harcolókkal. A forradalom leverése után 120 fiatal külföldre emigrált.
1969-ben a község gazdálkodóit újra tsz-be kényszerítették. Ennek következtében sokan kerestek munkát a közeli városokban.
1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolják. Ez visszavetette a falu fejlődését.
1990-ben megalakult újra a község önálló önkormányzata, Markotabödöge község ismét önálló lett. Az önkormányzatok támogatása az első szabad választások után megnövekedett.
A falu jelképei: címere és zászlaja.
Címer: Az első mezőben látható búzakalászok a sarlóval és az M B betűkkel arról a pecsétről származnak, amelyet egy 1785-ben keletkezett nemesi közgyűlés jegyzőkönyvén találtak. A második mezőben levő latin kereszt a lakosság katolikus mivoltát jelképezi. Az ezüst hullámos pólya a településen keresztül folyó Keszeg-ér jelképe.Az alsó vörös mezőben pedig az egykori körtemplomra emlékeztető ábra szerepel. A korona csak dísz.
A Mindenszentek titulusú római katolikus templom 1752-ben épült barokk stílusban . A mai külső homlokzatán Mária és Keresztelő Szent János szobra áll. A főoltár szobrai 1750 körül készült szép alkotások. A szószék szintén értékes művészeti építmény.
A templomfalán az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emléktáblája található.
A barokk stílusú Római Katolikus templom a 250. évfordulóra, 2002-ben került felújításra.
A bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban a temető megnyitásának évében. Ez az alkotás a beállítás, a megformálás miatt számít művészettörténeti ritkaságnak, vagyis „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett Krisztust, fiát a kezében tartja.
A markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll a z ottani temetőkereszt .
A Szentháromság csoport 1896-ban készült. A Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumától nyert pályázati díjból 2000-ben került felújításra.
Mindkét temetőben 1848-as honvédsírok is találhatók.
A templom előtti Széchenyi halmon látható a Kálvária talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral. A kereszten az 1791-es évszám látható.
A Honfoglalási emlékmű, egy székely fafaragó
műve, mely a bödögei falurészben áll.
A markotai ligetben látható a millenniumi emlékkereszt.
A markotabödögei népszokások egykor gazdag kulturális hagyományokat őriztek.
A búcsút megelőzte a legénykeresztelő. A16 évet betöltött ifjú kocsmai keresztapát választott magának, hisz nem volt más találkozóhely és felnőtt életük indulásához a családon kívüli támogatót is jelentette ez a személy. Ők voltak a „céhs" legények. Búcsú előtt pár héttel esténként összejöttek, és füttyszóra tanulták a verbunkot, amit vasárnap litánia után először a templom előtt jártak el.
A gyermekek a pünkösdjárásban vettek részt, a megláncolt fiúk rigmusokkal kértek adományt, a lányok pedig pünkösdölőt énekeltek és táncoltak. A betlehemezés és az újévi köszöntés a század elején még élt.
Mára csak a búcsú maradt meg a régi szokások közül.
Markotabödöge is a village in Győr-Moson-Sopron
Gyor-Moson-Sopron
Győr-Moson-Sopron is the name of an administrative county in north-western Hungary, on the border with Slovakia and Austria. It shares borders with the Hungarian counties Komárom-Esztergom, Veszprém and Vas. The capital of Győr-Moson-Sopron county is Győr...
county, Hungary
Hungary
Hungary , officially the Republic of Hungary , is a landlocked country in Central Europe. It is situated in the Carpathian Basin and is bordered by Slovakia to the north, Ukraine and Romania to the east, Serbia and Croatia to the south, Slovenia to the southwest and Austria to the west. The...
.